Robert Plant


(1948 - )

Göbölyös N. László

magyarításában

Kóboroljunk
(Ramble On)

hullanak körös-körül a falevelek
köszönök mindent jó volt veled
de most már szólítanak
ôszi hold ragyogja be utamat
érzem az esôt
benne a gyötrelmet
vezesse léptemet
néha szörnyű fáradt vagyok, tudom
de magam el nem hagyhatom

kóboroljunk
itt az idô, hogy
szóljon a dalom
bejárom a földet
míg kedvesem megtalálom
talán már tíz éve az
utamat járom
kóboroljunk
vár egy királynô-álom

nincs idôm arra, hogy gyökeret verjek
túlontúl futnak velem a percek
egészségünkre ezerszer ittunk
fel hát, elôre, induljunk

a szabadság ékes, mesém nagy titok
mióta a légben úsznak a
varázslatok
Mordor sötét bugyrában
találtam egy hótiszta hölgyre
de Gollum és a gonosz besurrant
s elinalt véle

kóboroljunk hát
énekelek,
hogy meghallja kedvesem
átszelem a nagyvilágot
s meg nem áll szivem
s csak ôt keresem
míg Kékmadaram meg nem lelem
(1969)

Bevándorlók dala
(Immigrant Song)

A jég és a hó földjérôl
az éjféli napfénytôl jövünk
onnan,
hol izzó források buzognak

az új földekre
isten-pörölyök
vezetik hajónkat
hogy vad hordák ellen küzdjünk
énekeljük és kiáltjuk: Valhalla, jövünk!

evezôk csépelnek
szántjuk a vizet
vár a nyugati
partvidék minket

míly lágyak
zöld mezôitek
suttogva alvadt
vértôl mesélnek
a harc hullámai
lenyugodtak
mi vagyunk a legfôbb
urak

jobb ha megbékéltek
és építetek
bízzatok szeressetek
veszteségünket
feledjétek
(1970)

Bitófa
(Gallows Pole)

hóhér, hóhér
várj ne ölj még meg
amott messze a barátom közeleg
haver
mit hoztál
ezüstöt aranyat
hogy ne szorítsa meg
a kötél nyakamat?

nem hoztam ezüstöt
nem hoztam aranyat
templomegér vagyok
s a kötél még szorítja nyakadat

hóhér, hóhér
várj ne ölj még meg
amott messze a testvérem közeleg
testvér
mit hoztál
ezüstöt aranyat
hogy ne szorítsa meg
a kötél nyakamat?

hoztam ezüstöt, testvér
és hoztam aranyat
egy kicsit mindenbôl
hogy ne szorítsa meg
a kötél nyakadat

hóhér, hóhér
nézz csak ki az útra
szép húgom jön ott a távolban
szép húgom kérlek
fogd kézen ôt
ott áll egy kunyhó benne az ágya
hátha haragot feledtet vágya

hóhér, hóhér
nevetni látlak
könyörgöm mondd,
hogy visszaadsz
a hétmérföldes
szabadságnak

szép húgod, hogy téged mentsen,
felforralta vérem
testvéred ezüstje
megnyugtatta lelkem
de azért nevetek
meghúzom köteled
hogy lengjél csak
a bitón a föld felett
(1970)

Az Örökkévalóság Csatája
(The Battle Of Evermore)

Felvette íját a Fény Királynôje,
s csak ment elôre
A Béke Hercege átölelte lovát
s átvágtatta az éjszakát

Ó, táncolj az éjsötétnek
dalolj a reggeli fénynek

Esôvel lovagol a
Fekete Lord
ma éjjel s nekünk az idô
mindent elmond

Ó, dobj el ekét és kapát,
zárd be házad kapuját

várunk az ég alatt
egy sötét hatalmat

míg a völgyben dübörögnek
s fújtatnak a paripák
várom Avalon angyali
kelet-izzását

a völgyben almák,
boldogság-tengerek érnek
gyengédségtôl gazdag
a föld el ne feledd

ó, táncolj az éjsötétnek
dalolj a reggeli fénynek

az almák barnára, feketére válnak
vörös az arcbôre a zsarnokságnak

ó, felkiált bennünk a háború
kapd fel kardodat és száll tova
az ég tele van jóval és rosszal
mirôl nem tud a halandók hona

ó, hosszú még az éj
az idô gyöngyei lassan peregnek
kelet-izzásra várnak a
hajnaltól fáradt szemek

háború fájdalma után
gyász jön és sűrű bánat
megrengetnek a dobok
minden kastélyfalat
a Gyűrű szellemei
feketén vágtatnak

énekelj, midôn felveszed íjad
erôsebb legyen, mint valaha nyilad
a tűz lángjai éjjel sem pihennek
mely arcod hidegen festi meg

ó, táncolj az éjsötétnek
dalolj a reggeli fénynek

aranybetűkkel véstek
sok mágikus runát
hogy mérlegünket egyszer
visszahozzák

s fénylenek a napsugarak
a kék felhôk elgurulnak
elapad az éj-sárkány lángja
és miénk a nap vaksága
(1971)

Bornemissza Ádám: Bitófa

Gyárfás Endre: A hóhér fája

Baranyai Gergő

fordításai:

Még a hegyeken is túlontúl...
(Over The Hills And Far Away)

Drága hölgyemény,
Szerelmed tüzét kérem én,
Oh, mely talán túl izzó is,
Oh, kedvesem, kedvesem,
Indulj kis sétára velem
- oh, mily forró vagy -

Sokszor szerelembe estem,
Sokszor csak a szikrát éreztem,
Sokszor csupán merengtem,
Holott tiszta volt az ösvény előttem

Sokszor hazudtam,
Sokszor hallgattam,
Sokszor csodáltam,
Mily' sok minden
Vár még engem

Sok álmom vált valóra,
Némely' ezüst fénnyel borítva,
Éltem adtam álmomért
És egy erszény aranyért

Vidám a férfi,
Ki tudja, mi is a valódi vágya,
Sok-sok férfi a tiszta ösvényt
Is ködösnek látja.

Sokat jelent egyetlen szó,
Mely tűnődni enged,
Tűnödni valamin,
Mit igazán kellene értened,
Mit igazán kellene értened."
(1972)

Eső dal
(Rain Song)

Szerelmem tavaszát élem,
A második évszak, mely mélységeire vágyom,
Te vagy éltető napfényem,
Kis, meleg sugarak,
Mik kényeztettek már egykoron

Mily' forró is lángom,
Érezni nem nehéz,
Mely' oly' lassan nőtt,
Ama tüzet néztem én

Ez mosolyaim nyár-évszaka,
Szökjetek messze,
Homály Őreinek hada
Csak a szemeddel beszélj
Tiéd e dallam, Neked adom
Átlátni nem oly' nehéz,
Időről-időre mindenki meglátja
E dolgok áttetsző színét

Szólj, szólj - tél-évszakom hidegét érzem,
Hogy megtudom, milyen, soha nem hittem
Elátkoztam a homályt,
Mely ránk veti árnyékát
De tudom, szeretlek oly' nagyon

Az érzelmek évszakai ezek,
Feltámadók és elhalók,
Akár a szelek
Ez az odaadás bűvölete,
Látom a fáklyát,
Melyen ott kell legyen
Mindőnk keze
Ez a kvóciens rejtélye,
Néhány esőcsepp kell, mindőnkre
(1972)

Baranyai Gergő: Minden szerelmem (All My Love)

Marosi Bálint: A szeretet él (All My Love)

Földes "Hobo" László

magyarításában elhangzott a HBB 1980-81-es koncertjein jópárszor

Rock and roll
(Rock And Roll)

Régen ráztuk a rockandrollt
Az utakat jártuk, de régen volt
Visszamennék, visszamennék, visszamennék
De nincs hova

Régen ráztuk a rock and rollt
Az utaka jártuk, de régen volt
Hova futnál, hova futnál, hova futnál?
Vissza, vissza, vissza már
(1971)

Soundchaser

fordítása:

Így kell lenni
That's The Way

Nem tudom hogyan mondjam Neked
Nem játszhatom Veled tovább
Nem tudom hogy tegyem-e azt, amit édesanyám és
a szomszéd srác is mondott nekem

Nem tudom elhinni amit az emberek mondanak
Hogy hajadat újra kibontva hordod
Már az is kielégít, hogy egész nap dolgozhatok
Míg Te a város sötétebb oldalán sétálsz

S amikor kinn vagyok, sétálni látlak
Miért nem látsz meg?
Talán találtál egy másik játékot, amit játszhatsz?
Édesanyám ezt mondta nekem...

Ez az út,
Ó, így van ez, így kellett lennie
Igen, igen, édesanyám mondta
Így kell ennek maradnia...

És tegnap a folyó partján láttalak
És azok a könnyek tényleg megtöltötték szemeidet?
És minden hal, mely zavaros vízben úszik, meghal,
Vajon ez ragadott magával?

És tegnap apró virágokat csókolgattál
De ami él, az mind halni születik
Így azt mondtam Neked, semmi sem számít igazán
S csak álltál és sírtál...

Nem tudom mit mondhatnék még erről,
Amikor már rég másra figyelsz,
De itt az idő, hogy figyeld meg újra és újra amit látsz,
Valóban így kell maradnia?

Így kell lennie, Ez az útja ennek, így kellett volna lennie
Óh, hát nem látod?
Anyám mesélte... hogy így kell ennek maradni.... igen...